A gyújtásrendszer két gyújtótekercset tartalmaz (A és B), amelyek beépített teljesítménytranzisztorral rendelkeznek. Az egyik tekercs az 1. és a 4. számú, a másik a 2. és a 3. számú hengert szolgálja ki. Az A gyújtótekercs primer tekercsének áramának megszakításának pillanatában a szekunder tekercs kivezetésein nagy feszültség indukálódik. Az első és a negyedik henger gyújtógyertyáira egyidejűleg nagy feszültség vonatkozik. Ekkor az egyik henger kompressziós ütemben, a másik kipufogólöketben van. Ezért a levegő-üzemanyag keverék gyulladása csak abban a hengerben történik, amelyben a kompresszió keletkezik. Hasonlóképpen, a B gyújtótekercs primer tekercsének áramának megszakításakor a második és harmadik henger gyertyáira nagyfeszültség kerül.
Motor ECU (kézi sebességváltóval szerelt járművek) vagy motor ECU és automata sebességváltó (automata sebességváltóval felszerelt járművek) vezérli a gyújtótekercsekbe épített két teljesítménytranzisztor be- és kikapcsolását. A tranzisztorok viszont szabályozzák a gyújtótekercsek primer tekercseinek áramát, és biztosítják a munkakeverék időben történő gyulladását a motor hengereiben. A hengerek működési sorrendje 1–3–4–2.
Motor ECU (kézi sebességváltóval szerelt járművek) vagy motor ECU és automata sebességváltó (automata sebességváltóval felszerelt járművek) állítsa be a szikrázási pillanatokat és a tápkapcsolók bekapcsolási sorrendjét a vezérműtengelyre szerelt vezérműtengely helyzetérzékelő és a főtengelyre szerelt főtengely szögérzékelő jelei szerint. A motor működési módjától függően. Ezek az ECU-k megváltoztatják a tényleges gyújtásvisszaverődési szög értékét. Ha a motor nem melegszik fel üzemi hőmérsékletre, vagy az autó nagy tengerszint feletti magasságban van, akkor a gyújtás időzítése kissé megnő (az előrehaladás irányába).
A sebességváltás pillanataiban a gyújtás időzítése kissé csökken a nyomaték csökkentése érdekében. Ebben az esetben a sebességváltás folyamata simább.